Alvási Apnoé

Alvási apnoé - a légúti járatok összeszűkülése alvás közben, mely valamilyen fokú rendszerességet mutat.

Az alvási apnoé - más néven az alvás közbeni légzés kimaradás - legfőbb jellemzője a gyakori szünetekkel tarkított légzés, alvás közben. Az apnoé (~ "légzés nélkül") mintája, gyakorisága nagyon változó. Általában egy-két levegővétel marad ki a normális légzés tempóból. Az alvási apnoé jelenséget a kimaradások hosszúsága határozza meg. Tehát ahhoz hogy alvás közbeni légzés kimaradásról beszéljünk, egy minimum 10 másodperces szünetet kell megállapítanunk két légvétel között. Ezzel egyidőben megfigyelhető egy 3 másodperces EEG hullám gyakoriság valamint 3-4%-os véroxigén szint is.

Az alvási apnoénak két fajtája van. Központi és Obstruktív

Központi alvási apnoé

Ennél az alvászavarnál a légzés folyamatát a levegővétel akaratának hiánya okozza. Természetesen a lélegzés egy a tudatalattink által irányított folyamat, akaratlagosan csak rövid ideig lehet befolyásolni. Ilyenkor az agyban a lélegzésért felelős központ nincs egyensúlyban.

A központi alvási apnoé - másnéven Cheyne-Stokes lélegzés folyamata a következő: az agyban a széndioxid szint lecsökken, valamint ezzel egyidőben az idegi alapú visszajelzés - mely a lélegzés irányításáért felelős - annyira lelassul hogy megáll a lélegzetvétel. A szükségtelen leállás(ok) hosszútávon káros hatásokat fejtenek ki az emberi szervezetre. Általában az oxigén szint a vérkeringésben a normális szint alá csökken (hypoxia) és a széndioxid szint nagyon magas fokon lesz jelen a vérben (hypercapnia). A legkárosabb hatást az agysejtekre fejti ki amelyeknek oxigénre van szükségük a normális működéshez, valamint a szívizmokat is megterheli, hiszen a pulzus szám megemelkedik. Előfordulhat még elszineződés - mivel a vérben növekvő széndioxid szint kékre szinezi a vért - melynek folyamatos jelenléte vészreakciót idézhet elő a szervezetben. A vérben megemelkedett káros anyag szintet jelzik a "kemoreceptorok" és jelzik ezt az agynak. Az emberi test irányító szerve ezután idegi impulzussal megrándítja a gége izmokat és megnyílik a levegő elött az út.

Obstruktív alvási apnoé

Ennél a jelenségnél a légzést egy fizikai akadály gátolja, mely a légútat zárja el - akaratunk ellenére.

Sokkal inkább elterjedt mint a másik fajta alvási apnoé, ráadásul jobben elterjedt.
Az izmok alvás közben pihennek, nyugodt állapotban vannak, a torok magasságában a légutak könnyed szövetekből állnak; így érthető hogy a légutak összeomlása nem nehéz.
A REM fázisban a nyelv és a nyak izmai - éppúgy mint a többi vázizom - teljesen elernyednek és egy apró levegő vétel is elég hogy összezáródjon a légút. Azokban az esetekben amelyekben teljes összezáródás jön létre és olyan sokáig tart hogy a véroxigén szint lecsökken egy ún. idegi alapú ébredés - egyfajta vészkapcsolóként működve - lép közbe és ébreszti fel az egyént. Ezek az ébresztések nem teljesek, tehát nem fognak felkelni, csak arra elegek hogy az illető köhögjön egyet illetve valamilyen más módon helyreállítsa a történteket.

Orvosok megfigyeltek már olyan ritka eseteket ahol mindkét fajta zavar fellépett, Ezen alvászavar illetve annak tünetei sok évig - gyakran évtizedekig - kísérheti mindennapjainkat anélkül hogy észrevennénk. Folyamatos jelenléte egyre nagyobb fáradtságot, álmatlanságot okoz és megfigyelhetők a narkolepszia ismertetőjegyei is.

Az alvási apnoé megfigyelése, diagnosztizálása ún. poliszomnográffal történik.

Figyelem! A cikk esetleges tanácsai nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, céljuk a figyelem felkeltése!